Művészeti vezető: Hoványné Martikán Erika

​A Dunakeszi Farkas Ferenc Művészeti Iskola 2005-ben indította el Színjátszó tagozatát az akkori igazgató, Dr. Ruszinkóné Czermann Cecília kezdeményezésésre. Már ekkor három, összesen 56 főt számláló csoport végezte tevékenységét, kezdő, közép haladó és haladó csoportokban, melyből a legidősebbek korábban már működő diákszínjátszó csapatként csatlakoztak a művészeti képzéshez.

Tagozat hitvallása: "Műveld a csodát, ne magyarázd!" (Nagy László)

A művészetoktatás keretein belül még tudatosabban, meghatározott tanterv szerint igyekszünk elsajátítani azokat a színpadtechnikai alapismereteket, melyek a sikeres előadó művészet feltételei.

Hiszünk abban, hogy a színház segít az embereknek jobbá és szebbé tenni az életüket.

A foglalkozások és próbák rendkívüli hangulatban telnek, ahol óriási lelkesedéssel és hittel "színészkednek" a gyerekek.

A középiskolásokból álló haladó csoport tagjai között olyan drámatagozatos diákok is vannak, akik a színészetet már igazi mesterségként élik meg, s a jövőjüket is erre alapozzák.

A csoport tagjai Dunakeszi kulturális életének állandó résztvevői, gyakran kapnak felkérést ünnepi műsorok, megemlékezések készítésére is ( március 15-e; október 23; városi pedagógusnap; magyar kultúra napja; művészeti napok; a Nagy könyv országos akcióra...)​

A növendékek gyakori látogatói a budapesti és vidéki színházi előadásoknak, művészeti napoknak. Örömmel vesznek részt diákszínjátszó találkozókon, fesztiválokon /Budapest, Visegrád/, ahol az előadásaik sikerén túl a szervezők a csoportok fő erényének emlegetik azt a remek hangulatot, amit a gyerekek az előadások előtt, alatt és után képesek kelteni. Talán ennek is kösztönhető, hogy a színjátszó csoportoknak gyakori meghívásai vannak Budapest és Pest megye különböző művelődési házaitól.

A haladó csoport kreativitására és rendkívüli játéktudására bizonyítékok azok az egész estés előadások, melyek minden évben teltházzal zajlanak a Dunakeszi VOKE József Attila Művelődési Házban. A bemutatott színdarabok sajátossága, hogy valamennyi darab a művészeti vezetőjük által a szereplőkre íródott, az eredeti mű egyéni ötleteken alapuló átdolgozásával.

Legsikeresebb előadások:

• Hamupipőke (2013) - A korábbi években a Szín-folt Társulat vígjátékok bemutatására vállalkozott, nem titkolván azt a szándékot, hogy egy kis színfoltot, vidámságot vigyen az emberek hétköznapjaiba. A chioggiai csetepaté és a A tévedések vígjátéka után ebben az évben egy klasszikus mesehős, Hamupipőke történetének b emutatásásra került sor, sok egyéni ötlettel és új karakterekkel, amolyan szín-foltosan. Az előadás a művészeti iskolás tanszakok különleges összefogásának eredményeként született meg, hiszen a darab összekötő zenéit a Művészeti Iskola GITÁRZENEKARA játszotta (művészeti vezetők: Kökény Zsuzsanna és Madarász József) a nyitányt pedig az Művészeti Iskola IFJÚSÁGI SZIMFONIKUS ZENEKAR előadásásban hallhatta a közönség (művészeti vezetők: Kátai Katalin és Szilágyi Szabolcs Balázs) Az előadás betétdalait Szilágyi Szabolcs Balázs hangszerelte és Márkus Erzsébet tanította be. A négy előadást óriási sikerrel fogadta a vegyes (ovistól nagymama korig) összetételű, összességében több mint ezerkétszáz fős közönség.
  
• Örkény-egypercesek (2012) - Az év januárjában meghírdetett országos Örkény-pályázatra készült az összeállításunk "Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók" címmel. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet középiskolás diákok részére hirdetett meg egy lehetőséget: 20 perces összeállítással lehetett pályázni videofelvétel formájában. Mintegy 80 beérkezett pályamű közül a legjobb 10 előadást hívták meg az áprilisban megrendezésre kerülő gálaműsorba az Örkény Színházba, köztük minket is. A bíráló bizottság elnöke, Gálffy László művészúr szakmai szemmel értékelte a bemutatókat, és köztük a mi előadásunk is sok elismerést kapott. A gála előtti héten a diákszínpadok rendezői közül Hoványné Martikán Erikát érte az a megtiszteltetés, hogy egy rövid interjú erejéig meghívást kapott az M1 csatorna Reggel című műsorába. A tanítványaira büszke művészeti vezetőként nyilatkozott a felkészülés sok munkával járó de annaál inkább örömteli folyamatáról, az Örkény-művek iránti lelkesedésükről és a diákszínjátszás iránti elkötelezettségükről.
  
• Tévedések vígjátéka (2012) ​- A goldoni darab hangos sikere után ebben az évben is a vígjátékban gondokodtunk, és nem bántuk meg. Sikerült rendkívül élő karaktereket bemutatnunk, és a színjátszók tudását  dicséri, hogy a gyakran szójátékra épülő szövegkönyv sok egyéni megoldással egészül ki. A szereplők improvizációs készségből is kiválóan vizsgáztak, igazi felszabadult színpadi játékot láthattak az érdeklődők.
  
• A fülemüle (2012) - Arany János híres elbeszélő költeménye ihlette az előadást, mely ízes népies beszédstílusával, nagyszámú helyzetkomikumával óriási sikert aratott a középhaladó csoport vizsgaelőadásán. A háttérképeket, díszletelemeket magunk készítettük nagy gonddal és lelkesedéssel. 
  
• Andersen: A kis gyufaárus lány (2012) - Már régóta terveztem egy szép karácsonyi darab színrevitelét, melynek legfontosabb üzenete a szeretet fontossága az életünkben. A középhaladó és haladó csoport közreműködésével sikerült ezt a szívhez szóló történetet úgy életre kelteni, hogy az előadás végén néhány másodperces mély cseng után szólalt csak meg a dörgedelmes taps. ezt a produkciót is utaztattuk a város általános iskolái számára, amit nagy örömmel és köszönettel fogadtak. 
  
• Varró Dániel - Presser Gábor: Túl a Maszat hegyen (2011) - A sok vidám jelenettel, zenés-táncos betétekkel fűszerezett ifjúsági darab nagy tetszést váltott ki a helyi iskolák diákságából. A vizsgaelőadáson kívül egy művészeti iskolás nyílt nap keretein belül több száz felső tagozatos diák tekinthette meg a presser Gábor által megzenésített Varró Dániel darabot, mely az eredeti mű rövid kivonatát mutatta be egyéni ötletekkel, látásmóddal kiegészítve. 
  
• A chioggiai csetepaté (2011) ​- A vígjáték iránti igény erősen jelen volt a darabválasztásnál azzal az indoklással, hogy a legtöbb néző szórakozni akar a színházban kikapcsolva a hétköznapi gondokat. Hatalmas erőbedobással próbáltunk tehát megfelelni ennek az elvárásnak, a legjobb tudásunk szerint játszottunk három napon keresztül szívet melengető érdeklődés mellett. Az egyik legsikeresebb előadásunkként tartjuk számon a goldoni történet alapján készült bemutatót, mely a ránk jellemző módon látványos koreográfiákkal tette még színesebbé a produkciót.
  
• Woodstock (2010) - A mű alapja a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Déry Tibor regény, mely a saját ötleteken kívül a woodstocki fesztivál történetét történetével egészült ki. Zenés-táncos produkció volt kiváló egyéni alakításokkal, csodálatos énekszólókkal. Nagyon komoly lélektani hatásáról számoltak be a nézők, mely mindhárom előadásunkat jellemezte. Nem titkolt szándékunk volt a bemutatásával egy drogprevenciós felhívás a fiatalok számára, mely elrettentő célzattal készült. Több általános iskolából osztálynyi gyerek érkezett a megtekintésére, és a visszajelzésekből kiderül, hogy elértük a célunkat. Az élőben előadott dalokról stúdió felvétel is készült. A dalokat Márkus Erzsébet tanította be.
• Március 15-i városi megemlékezés (2010) - Óriási visszhangot kiváltó szabadtéri előadásunk, mely a különféle művészeti iskolás csoportok nagy összefogásának csodálatos példája volt. A színjátszókon kívül a fúvósok, az ötősök és a néptáncosok is szerepet kaptak a műsorban, mely általános elismerést keltett az ünneplő közönség soraiban. Hatalmas élmény volt a gyerekek számára a korhű jelmezekben, csodálatos zenei anyaggal fűszerezett játék. A mai napig emlegetjük ezt a szívünknek kedves fellépést.
  
• A kis herceg (2005) - Három alkalommal volt látható a helyi Művelődési Házban, majd 2006 márciusában erdélyi testvérvérosunkba, Székelykeresztúrra kapott meghívást a diák társulat. Itt két nagy sikerű, teltházas előadással szereztek örömöt az ott élő magyaroknak.
  
• A makrancos hölgy (2009) ​- Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéka igen kedves darabunk volt, rengeteg helyzet - és jellemkomikummal, amit a szereplők igazi jutalomjátékként éltek meg. Látványos díszletek és jelmezek között játszva kiváló alakítások születtek. Akkor is, és azóta is úgy gondolom, hogy itt ért be az a tudás, amit a színjátszók évek alatt magukba szívtak.
  
• West Side Story (2008) - A legnagyobb nézettséget, leghangosabb sikert hozó vizsgadarabunk, mely összesen 9 előadást élt meg több mint 2000 néző előtt. A legtöbb színjátszó növendék számára ez a legemlékezetesebb előadásunk, melyről Laklóth Aladár színművész úr is - aki a vizsgaelőadás elnöke volt - nagy elismeréssel nyilatkozott. Az utolsó, teltházas előadás végén a nézők állva tapsoltak. Több meghívásnak tettünk eleget, bemutattuk Isaszegen, Kőbányán és Erdőkertesen. 
  
• A három testőr (2007) - A diák társulat  első komolyabb, három felvonásos vizsgadarabja, melyben először volt látható professzionálisan hang-és fénytechnika, látványos díszlet illetve jelmez. Három napon át tekinthették meg az érdeklődők a helyi VOKE József Attila Művelődési Házban. Az Országos Bárdos Találkozó résztvevőinek külön előadást szerveztünk, ez kb. 400 tanuló előtt való jutalomjátékot jelentett.
  
• Örkény István egyperces novellái (2007) - A Holdvilág Kamaraszínház által meghirdetett Pest megyei Diákszínjátszó Találkozón arattak nagy sikert a legismertebb egypercesek színpadra állításával. Ez az összeállítás később több iskolai kulturális estre is meghívást kapott.
  
• Ludas Matyi (2006) -  Az eredeti történet modern átiratának színpadi feldolgozása nagy elismerést keltett városunk falain belül is és kívül is. A helyi általános iskoláknak tartott előadásokat több Pest megyei meghívás követett: a színjátszósok nagy örömére szabályos "turné" szerveződött, melynek keretén belül a színdarab bemutatásra került Erdőkertesen, Fóton, Bugyin, Vácon és Visegrádon. 
• 1956-os emlékműsor (2006) - Dunakeszi város vezetői a kerek évforduló kapcsán kérték fel a színjátszó tagozatot egy méltó megemlékezés megszervezésére, mely egy helytörténeti kiállítással lett egybekötve. A műsor összeállításában fontos szempont volt a forradalmi események helyi vonatkozásainak bemutatása, valamint Gérecz Attila forradalmi szerepének és költészetének méltatása. A város vezetői mellett a helyi általános iskolák tanulói közül is mintegy 800-an tekintették meg az előadást.​​​